2022. któber 17-vel közös megegyezéssel távozik Oravecz Zsolt az MVM Mátra Energia Zrt. elnök-vezérigazgatói pozíciójából, helyét október 18-tól Dr. Kiss Csaba tölti be (képünkön), aki ettől az időponttól kezdve ellátja az MVM Balance Zrt. vezetését is – derült ki az MVM közleményéből.
Sorra érkeznek az itthon is aktív vállalatoktól a beszámolók, hogy elkészült a tavalyi évre vonatkozó fenntarthatósági jelentésük. Legutóbb a C&A Europe és Borsodi Sörgyár számolt be a nem pénzügyi jelentésének eredményeiről.
Az energiaválság és a működési biztonság iránti igény hatalmas lökést adott az egyébként is fenntarthatóbb energiaforrási lehetőséget kutató vállalatoknak. Európa bizonyos részein már bevált modellnek számít, hogy egy vállalat közvetlenül az erőművel köt megállapodást zöldáram vásárlására. Ezt a megoldást gondolta újra a naperőmű fejlesztő magyar Solar Markt és az E.ON terméke, amellyel egy szolgáltató biztosítja a termelőtől közvetlenül beszerzett zöldáramot a szerződött mennyiségben, elkerülve, hogy a fogyasztó megújuló forrásokkal járó volatilitási kellemetlenséget tapasztaljon. A négy, egyenként margitszigetnyi méretű napelempark előkészítését az MFB Csoporthoz tartozó Hiventures társfinanszírozza. Bár az első erőmű 2024 elején áll üzembe, a Solar Markt már most több ügyféllel előrehaladott tárgyalásokat folytat a jövőbeni zöldenergia biztosítására.
A szokásos üzletmenet nem csupán megkérdőjeleződött, hanem meg is szűnt. Már csak rövid ideig tudunk tenni a fenntarthatóságért, illetve alakíthatjuk át vállalatainkat, rosszul működő rendszereinket és társadalmunkat. Mire van szükség, hogy ezek a változások megtörténjenek? Hogyan és kik vezethetik ezt a változást? A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) üzleti ebédjén került sor az idén induló Time to Transform 2030 program keretrendszerének bemutatására ezekre a kérdésekre keresve a választ. Az eseményen kiderült az is, hogy megduplázódott a karbonsemlegességet megcélzó vállalatok aránya a szervezet tavalyi felméréséhez képest.
Évtizedek óta tudunk róla, de csak az utóbbi években kezdett szélesebb körben is fontos témává válni a klímaváltozás, melynek erősödéséhez az emberi tevékenység nagymértékben hozzájárul. A jelenlegi pazarló életmódunk környezeti hatásai már ma is erősen érződnek, hosszabb távon viszont a korábbi szemlélet teljes mértékben fenntarthatatlan. A kérdés az, mit tehetünk azért, hogy megálljunk a lejtőn és elinduljunk a fenntarthatóság útján. A legjobb válaszokat erre 2022-ben egy észak-európai ország adja, ahol egy többnapos sajtóút keretében testközelből figyelhettük meg, hogyan állítanak rá egy országot a körforgásos gazdaság útjára, és ez milyen döntéseket, változtatásokat igényel. Ha minden jól megy, 2035-re Finnország lesz az egyik első ország, ahol megvalósul a teljes karbonsemlegesség. A témát most egy 3 részes cikksorozatban járjuk körbe.
A szárazföldek és az óceánok szén-dioxid elnyelő képessége is folyamatosan változik, ezért a fosszilis tüzelőanyagok általi kibocsátást kell drámai módon csökkenteni és nem a természetre bízni a probléma megoldását - hívta fel a figyelmet az Atommagkutó Intézet (ATOMKI) az ICOS (Integrált Szénmegfigyelő Rendszer) közleménye alapján.
A technológiai és ipari miniszter pénteki nyilatkozata szerint a kormány nem áll le a magyar hálózat fejlesztésével, és egy éven belül megoldódhat a mostani probléma.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) vizsgálatot indított az egyik legnagyobb hazai repohár-forgalmazó ellen, mivel valószínűleg agresszív és megtévesztő gyakorlatot folytat a fogyasztókkal szemben - áll a hivatal közleményében.
Szeptemberben adtuk át a Green Awards elismeréseinket, az Év Jó Ügye kategória nyertese a Duna-Dráva Cement Kft. volt, a céget képviselve Guth Zoltán, kommunikációs vezető szólalt meg egy videóinterjúban: "Ez a díj egy nagyon fontos visszacsatolás a számunkra arról, hogy jó úton járunk. Beremenden a cementgyártás már több mint 110 éve zajlik, Vácon pedig jövőre lesz 60 éves a gyár, így jelentős gazdasági szereplője vagyunk a régiónak, ami felelősséggel is jár. Azt szoktuk mondani, hogy egy család része vagyunk, a családtagoknak pedig az a szerepük, hogy segítsék egymást, így a környezetünkben élők támogatását nagyon fontosnak tartjuk, akár a tehetség ösztöndíjprogramunkkal, akár a Zöld Megoldás-pályázat kezdeményezésünkkel." - mondta el a vezető, majd arról is beszámolt, hogy 2050-re a globális anyavállalatuk célul tűzte ki a szén-dioxid-kibocsátás-mentes beton előállítását.
Két lényeges döntést hozott szerdai ülésén a kormány - derült ki a csütörtöki Kormányinfón. A pedagógusok első ránézésre kedvező híreket kaptak, mert az eddig tervezettnél nagyobb béremelést ígért nekik a Miniszterelnökséget vezető miniszter (igaz, csak 2024-25-ben lehet okuk az igazi örömre), a napelemet telepíteni tervezőket és a napelemes piacot viszont leforrázta a kormány, ugyanis az újonnan történő háztartási és céges telepítések esetén megszűnik a szaldó elszámolás. Cikkünkben azt mutatjuk be, hogy bár már a levegőben volt a szabályozásváltozás, miért számít ez mégis drasztikus beavatkozásnak a piacba, miért kényszerült mégis ilyen lépésre a kormány és milyen következményekkel járhat ez egyéni, valamint makroszinten egy energiaválságos időszakban. Érdekes dolgokat vetít előre az a vállalás is, amit a kormány az engedélyeztetés terén tett.
Szeptemberben adtuk át a Green Awards elismeréseinket, az Év Zöld Kkv-ja kategória nyertese a Foxpost volt, a céget képviselve Bengyel Ádám, vezérigazgató és alapító szólalt meg egy videóinterjúban: "Amikor 2014-ben elkezdtük a cégalapítást, akkor nagyon fontos szempont volt, hogy ez egy fenntartható cég legyen, sokkal kisebb karbonlábnyommal, mint bármely más futárcég. A marketinges tanácsadó cég akkor azt mondta, hogy senkit nem érdekel ez Magyarországon, de elkezdtük a méréseket, nem adtuk fel, annak ellenére sem, hogy nagyon nehéz volt 2015-2016-ban olyan tanácsadó céget találni, aki tud segíteni a karbonlábnyom mérésében. Mára ez kulcsfontosságú területté vált, nálunk a menedzsmenttől kezdve egészen a sofőrökig, mindenkinél a fenntarthatósági szemlélet uralkodik" - mondta el a vezérigazgató, majd a videóban arról is beszámolt, hogy hogyan tud egy csomagkézbesítéssel foglalkozó cég az ESG szempontoknak megfelelően működni.
A karbonkvóták árfolyamának várható növekedése egyre nagyobb súllyal kényszeríti a legszennyezőbb iparági szereplőket szén-dioxid-kibocsátásuk csökkentésére, azonban a gazdasági szereplők nagyobb részét kötelező érvénnyel nem érinti az uniós megfelelési kényszer. Ugyanakkor az önkéntes piacon ezeknek a vállalkozásoknak is van lehetőségük a karbonlábnyomuk ellentételezésére, amit a befektetők, finanszírozó bankok, piaci partnerek vagy éppen a vásárlók egyre inkább el is várnak. A Pact Capital szakértőjével, Papp Bernadettel arra kerestük a választ, hogy hogyan válik karbonsemlegessé egy nem kifejezetten termelőtevékenységet végző vállalat, hogyan lehet megállapítani a szén-dioxid-kibocsátás mértékét, és mennyibe fog kerülni a karbonsemlegesség egy vállalkozás számára.
A legfrissebb adatok azt mutatják, hogy a természetes szén-dioxid-nyelők (az óceánok és az erdők) egyáltalán nem stabilak, a klímaváltozás pedig még sérülékenyebbé teszi őket, így esetenként akár szén-dioxid-kibocsátóvá is válhatnak - figyelmezetetnek a kutatók a Fluxes - Európai üvegházgáz-értesítő közelmúltban megjelent kiadványában. Az ökológiai rendszerek megkötik a légköri szén-dioxidot, és elraktározzák a növényekben és a talajban. Ugyanakkor a növények légzése és a talajlégzés révén, vagy a tűzesetek következtében maguk is kibocsátanak szén-dioxidot. Ha a megkötés nagyobb mértékű, mint a kibocsátás, akkor az ökoszisztéma összességében nyelőként működik. Ezt a kényes egyensúlyt könnyen megzavarja az emberi tevékenység, így az erdők kivágása, a zöldterületek letarolása, illetve az éghajlati változásokra is érzékeny az ökoszisztéma. Így tehát az a helyzet állhat elő, hogy a szén-dioxid megkötők, amelyek segítik enyhíteni a klímaváltozást, éppen a klímaváltozás miatt nem tudnak megfelelő mértékben szén-dioxidot lekötni.
"A PwC-nek nagyon fontos volt, hogy hazánk legfontosabb zöld és társadalmi kezdeményezéseit díjazzuk. Úgy gondoltuk, hogy azzal tudunk hozzájárulni a díjhoz, hogy készítünk egy szakmai alapon elbírált shortlistet a jelentkezők közül, amit felkínáltunk a zsűrinek. Ezt követően mi is részt vettünk a zsűri munkájában. A shortlist összeállításakor egy nagyobb csapatot igyekeztünk bevonni a cégen belül. Végül a zsűrizés során gyorsan és egyhangúan sikerült a döntéseket meghozni" - mondta el Bozsik Balázs, a PwC Magyarország fenntarthatósági és ESG üzleti szolgáltatások vezetője a Portfolio Green Awards díjátadón, ahol egyben átadta az "Év Zöld Befektetése" kategória győztesének, a NAP Nyrt-nek járó elismerést. Vadas László, igazgatósági elnök vette át a cég képviseletében a díjat, majd a videóinterjú során elmondta, hogy nagyon jó visszaigazolás a zsűri elismerése. A cégalapítás során az volt a céljuk, hogy a kisbefektetőknek is elérhetővé tegyék a napenergiát, mint befektetést. Az ország gazdasági érdeke is azt kívánja, hogy a napenergia-kapacitás bővüljön, a folyamatban lévő, és tervezett fejlesztések meg fogják duplázni a jelenlegi magyarországi portfóliót. "Azt reméljük, hogy ennek mi is részesei lehetünk, és lesz még néhány olyan napelempark az országban, ami a kisbefektetőink és a mi segítségünkkel épül fel" - tette hozzá az igazgatósági elnök.
Megjelent a KBC első klímajelentése, amely a jövőbeni széndioxid-kibocsátás csökkentése érdekében konkrét célkitűzéseket tartalmaz – közölte a KBC magyarországi leánybankja, a K&H Bank. A részletekről Suba Levente, a K&H Bank Fenntarthatósági Programjának vezetője előadást fog tartani a Portfolio jövő keddi Future of Finance 2022 konferenciáján.
Minden eddiginél gyorsabban bővül a tiszta és csendes járműállomány Magyarországon, idén szeptember végéig közel ugyanannyi zöld rendszámot adtak ki, mint tavaly egész évben – írja a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) Facebook-oldalán.
Az éghajlatváltozás veszélyt jelent a globális kávétermelésre, amivel napjainkban már világszerte rengeteg kávétermelő szembesül. Bár az arabica kávé nem tűnik el teljesen, az iparágnak be kell látnia azt a tényt, hogy egyre nehezebb lesz a termesztés, ami a későbbiekben kevesebb termelést is jelent.
Számos energiamegtakarítást, illetve szén-dioxid-csökkenést eredményező technológia, megoldás mutatkozott be a szeptember végén tartott The Business Booster eseményen, közöttük egy magyar csapat is, akik a hőenergia tárolási innovációjukat ismertették. Ezek a közlekedési, megújuló energián alapuló, hulladékkezelési, valamint energiatárolási újdonságok mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a kontinens elérje a 2050-re kitűzött nettó zéró kibocsátást.
A mai Magyarországon (de akár egész Európában) sok mindenkit érdekel, hogy a gyakorlatban hogyan és mennyiből lehet megépíteni, illetve üzemeltetni egy nettó nulla kibocsátású házat. Saját használatra egy drágábban kivitelezett (de egyben értékesebb) energiahatékony és minimális szén-dioxid-kibocsátás mellett működő ház költségei vélhetően sokkal több idő alatt térülnek meg, mint egy olyan nettó zéró kibocsátású ház esetében, amit turisztikai célra használnak. Most, hogy a fenntarhatósági és környezeti célok találkozni látszódnak a pénzügyi érdekekkel is, talán egyre több olyan projekt készül el a jövőben, mint amit bemutatunk: egy negatív rezsis minihotel, ami maximálisan támogatja a fenntartható turizmust.